Mese
2005.08.06. 01:08
Hát hogy is kezdjem oh? Hogy mondjam el? Hisz aki megérthetné, az nem felel. Elragadta őt a dölyfös Éjkirály, Ki ezer éve már a szerelemre vár.
Ref.: Elragadta, megszerezte, Szerelemlánccal megkötözte, De a szíve csak az enyém. Fényes urak, ha nem tudnátok: Két ember kell a boldogsághoz, És Ő már csak az enyém.
A felkelő Nap fénye eltakar, A féltékenység úgy a szívembe mart. Hisz oly hatalmas, fényes a vőlegény, Hát hogyan szállhatnék harcba véle én?
Ref.: 1x
De azért én nem adom fel, Történjen úgy, ahogyan kell. Mert az én mesémben a hősök győznek, A két szerelmes egymásé lesz, Ezért én nem adom fel!
Ref.: 2x
|