Nánánná...

Az üres fal és az üres ágy
Csak te voltál, ennyi maradtál.
Amit megtudok, olyan lehangoló:
Sötét úton jársz, kezedben altató.

Hiába kérdezik, a válaszod rövid:
Köszönöm, jól vagyok. Hamisan cseng ez így.
Utolsó éjszakám, itt vagyok veled,
Utolsó éjszakán, újra csak neked.

Szellemvilág, ahol élsz.
A valóság utolér, utolér.

Ref.:
Szálljunk fel, én is akarom,
Így most jó, nem kell beszélni!
Szálljunk fel, én is akarom,
Így most jó, így jó!

Furcsa hírt kapok, nem lennél te már,
Ha nincs egy ismerős, aki épp arra jár.
Végső gondolat, mit is tehetnék?
Nincsen alkalom, pedig szeretnék.

Szíved dobog még, a tested már halott,
Segítenék neked, varázsló nem vagyok.
Utolsó éjszakán itt vagyok veled,
Utolsó éjszakán, újra csak neked.

Ref.:
Szálljunk fel, én is akarom,
Így most jó, nem kell beszélni!
Szálljunk fel, én is akarom,
Így most jó, nem kell beszélni!