Ahogy a menyasszony élcelődve megjegyezte, akár az ezüstlakodalmukat is megünnepelhetnék egy kalap, pontosabban esküvő alatt.

- Elég jól meggondoltam így húsz év után, nem hiszem, hogy tévednék, és nekem az nagyon fontos, hogy egy esküvőm legyen életemben – mondja az énekesnő.

Ildikó soha nem volt az a férjhez menős típus, nem is álmodott fehér ruháról meg lagziról. Valami akkor kezdett el mégis csak körvonalazódni a hivatalos együttlétről, amikor párja, Kicska Laci, az Edda baszusgitárosa két éve vásárolt egy zöld köves gyűrűt.

- Ezt kaptam, mint karácsonyi ajándékot a kicsi top meg a kabátka mellé. Ezt volt karácsonykor. Márciusban, egy teljesen hétköznapi estén kinyögte, hogy ő ezt tulajdonképpen eljegyzési gyűrűnek szánta.

Ildikónak a kanál is majdnem kiesett a kezéből, de az ő drágája egyszerűen csak arra hívta fel a figyelmét, hogy eddig még soha nem kapott tőle semmiféle gyűrűt. Úgyhogy ennyi volt az eljegyzés, és Laci azt is hasonló módon közölte párjával, hogy akkor most elvenné feleségül.

- Mi hivatalosan március 9-én ismerkedtünk meg. Március 9-e péntek. És Laci fölvetette, hogy másnap elvesz. Nekem nagyon fontos a templomi esküvő.

Merthogy a polgári esküvőn már régen túl vannak. Kimondták az igent, aztán hazamentek. Most pedig izgulnak a szombat miatt, még az egyébként igen nyugodt Kicska Laci is. Ha már túl lesznek ezen is, egy valamit még kipróbálnának, azt, hogy milyen szülőnek lenni.

- Tulajdonképpen jöhetne is akár, ezzel így vagyunk már egy éve. De nekünk minden későn jön, és nem lepődnék meg, ha ez is így lenne.

Azt, hogy mikor érkezik a baba, az égiekre bízzák, csakúgy, mint egész eddigi életüket. Mi pedig kívánunk nekik sok boldogságot, az biztos, hogy az igent ők jól meggondolták.